Karácsonyi készülődés gyerekkel: ezeket a fura szokásokat ti sem ismertétek!

A karácsony méltán az év egyik legfontosabb eseménye. Vallástól függetlenül az egész világon a szeretet, a fény, a család ünnepe. S mint minden ilyen alkalomhoz, a karácsonyhoz is számtalan ismert - kevésbé ismert szokás, rituálé fűződik. Ahol összefonódik az ünnep a vallással, ott még jelentősebbek ezek a hagyományok. Bár a gyerekek számára a karácsony inkább az ajándékozással, iskolai szünettel, a szaloncukorral díszített karácsonyfával egyenlő, ha odafigyelve, közösen készülünk az ünnepre, együtt ismerkedünk meg régi szokásokkal, játékosan érzékenyítjük őket a karácsony valódi üzenetére, így számukra is többet fog jelenteni december 24., 25. és 26-a. Kezdjük a hangolódást pár megmosolyogtató, ma már mulatságosnak ható, fura karácsonyi szokással magyar és nemzetközi színtereken, hogy vidáman teljen a készülődés!
Fura szokások Karácsony idején itthon
Az ünnepi asztal körül
A karácsonyt megelőző időszak az Advent; a készülődés heteit jelenti. Ma Adventet a vasárnaponkénti gyertyagyújtás és az adventi naptár nyitogatása jellemzi. Nagyszüleink idején még nem volt ekkora bőség, így nagyobb ünnepek előtt mértékletesebben ettek; igyekeztek böjtölni, hogy több maradjon a várt alkalomra. Húsétel ritkán, csak vasárnaponként, illetve más jeles napokon került az asztalra. A karácsony is egy ilyen eseménynek számított. Amíg ma Szenteste fogyasztjuk el a gazdag karácsonyi vacsorát, addig korábban 24-én este még csak visszafogottabb ételeket fogyasztottak, s a böjt az éjféli szentmisével végződött.
A keresztény vallású területeken a karácsony a Megváltó születésének ünnepe. A megelőző böjt ideje alatt ezért a plébánosok ostyákat küldtek a házakhoz kisdiákokkal, Jézus testét jelképezvén. Az ostyákért a háziak viszonzásként kolbászt, tojást, hurkát küldtek vissza, szintén a gyermekekkel, akik a “kézbesítésért” cserébe diót, süteményt, aszalt gyümölcsöt kaphattak.
Ez az ostya azonban finomabb volt, mint amit a miséken lehetett kapni, mert ezt a háziak mézzel ízesítették. Ez fontos része volt a Szenteste menüjének, amikor is még nem ettek húst; inkább csak babot, beiglit, aszalt gyümölcsöt s a mézes ostyát. A Jászságban például pálinkaivás és fokhagymanyelés volt az aperitif, amit gazdag, de húsmentes bableves és mézes-mákos csík, aszalt gyümölcs, dió és sült tök követtek. Másnap aztán jöhetett az igazi ünnepi fogás a hússal.
Amikor a karácsonyi vacsorát tervezzük, vonjuk be a gyerekeket is, s beszélgessünk velük arról, mennyire szerencsések vagyunk, hogy nem kell nélkülöznünk se évközben, se karácsonykor. Beszélgessünk arról is, hogyan segíthetjük azokat, akik ma is rászorulnak.
Ide kapcsolódik az a szokás, hogy a karácsonyi ünnepi asztalra mindent egyszerre felpakolnak a háziak, ugyanis az étkezés közben a háziasszony nem kelhetett fel az asztaltól. Ugyanis, ha ezt megteszi, akkor a kotlósai nem fognak jól tojni a következő esztendőben.
Ezt a hagyományt beépíthetjük mi is a karácsonyi menübe! Készítsünk össze mindent a konyhában, de az étkezőasztalra ne tegyünk oda mindent! Ha a hagyomány tiszteletben tartása mellett döntünk és “Anya most nem állhat fel az asztaltól”, akkor a kicsiknek kell szorgoskodniuk a tányérok elszállításában és a következő fogás felszolgálásában. Biztosan élvezni fogják, hogy most ők lesznek a főszereplők, s szívességet tehetnek Anyának, Apának. Igazi kis karácsonyi szerepjáték. Ha pedig élvezik a gyerekek a helyzetet, akkor érdemes kipróbálni más szerepjátékokat is ebben a két hétben, mikor végre több időt tölt együtt a család, s a gyerekek is felszabadultabban játszanak.
Az ünnepi asztalon még az abrosznak is teremtő ereje volt egykoron. Ezt a terítőt csak karácsonykor használták nagyszüleink, majd évközben vetőabroszként funkcionált a gazdag termés érdekében.
A manapság használatos karácsonyi terítőknek aligha van ilyen nagy feladatuk, de mikor gyermekünkkel közösen választjuk ki az ünnepi asztal öltözetét, említsük meg neki, hogy mennyire fontos szereppel bírt egykoron ez a terítő. Illetve közösen is hímezhetünk karácsonyi asztalterítőt miközben hangulatos zenét hallgatunk, karácsonyi dalokat éneklünk vagy történeteket mesélünk meghitté téve már az adventi időszakot is.
A gyerekek számára kevésbé barátságos karácsonyi szokás volt, ami az Aprószentek napjához, december 28-hoz fűződik, hogy a szülők átküldték a gyanútlan gyerekeket a szomszédba, akik ott pár vesszőcsapást kaptak, hogy egész következő évben egészségesek maradjanak. Szerencsére ez a szokás már feledésbe merült, illetve ma már legfeljebb csak a Mikulás hoz virgácsot, de általában, csak jelzés értékkel.
Fura szokások Karácsony idején a nagyvilágban
Svédország
A svédek karácsonyi menüjének része a rizspuding, melybe belekevernek egy darab hámozott mandulát. Aki azt kimeri és megtalálja tányérjában, az nagyon szerencsés lesz. Magyarországon is van hasonló népszokás, de mi azt az Újévhez kötjük.
Mexikó
Míg a Halloween a tökfaragásról, addig a karácsony a retekfigurákról, legalábbis Mexikó Oaxaca városában. A “Noche de Rabanos” (Retkek éjszakája) a kereskedők marketingfogása volt több, mint száz évvel ezelőtt. A misére igyekvő és onnét hazafelé tartó embereket ezzel csábították a piacra a kofák. Számításuk bejött, hiszen az emberek nagy kedvvel vásárolták meg a különleges retekszobrokat. 1897-ben a népi hagyományból hivatalos ünnep lett a Retkek éjszakájából, melyet december 23-án ünnepelnek. Ma már nagyüzemben, külön erre az alkalomra termesztenek, gyakran hatalmas retkeket, melyeket, faragott állapotukban inkább csodálni, mint megenni érdemes.
Venezuela
A dél-amerikai országban a római katolikus a legelterjedtebb vallás. Nem csoda, hogy a karácsony igazi népünnep arrafelé tele babonákkal, népszokásokkal. Nem is spórolnak a rászánt napokkal! December 16-ával kezdődően Venezuelában már Karácsony van! 24-ig minden reggel templomba sietnek. De nem akárhogyan! Görkorcsolyával suhannak Isten háza felé! Igen, a korcsolya téli sport, ami nyáron is űzhető! A fővárosban, Caracasban reggel 8 órától lezárják az utakat a korizók biztonsága érdekében. S nem mintha a görkorcsolya nem lenne elég zajos, trombitákkal, durrogtatással felébresztenek mindenkit, nehogy lemaradjon valaki is a szentmiséről.
Portugália
A nyugat-európai keskeny országban egy meghitt karácsonyi szokás él. A portugálok az ünnepi vacsorát minden szerettükkel meg szeretnék osztani; azokkal is, akik már nem lehetnek velük. Ezért plusz egy terítékkel róluk is megemlékeznek az ünnepi asztalnál. A háziasszonyok eggyel több fő számára készítenek ételt, így úgy érezhetik, hogy eltávozott szeretteik szelleme még akkor is ott van velük.
A karácsonyi szokások évről évre változnak: régiek merülnek feledésbe, újabbak alakulnak ki. A legismertebbek, mint a karácsonyfadíszítés, gyertyagyújtás, Bethlehemezés, valamint a karácsonyi ünnepi étkezés, megmaradnak. Az életvitelünk változása azonban újabb igényeket, hagyományokat alakít ki, de a családi együttlét, a közös játék, étkezés igénye ma is megvan, csak más játékokkal. A legkisebbek ilyenkor még ízlelgetik a karácsony valódi üzenetét ezen szokások segítségével. Mutassuk meg nekik a szeretet ünnepének minél több arcát, hogy annál könnyebben megérthessék azt!
Békés, áldott karácsonyi ünnepeket és szerencsés, boldog új esztendőt kíván minden kedves olvasójának, vásárlójának a gyerekjatekbolt.com!